Life

Én és a rúdugrás

Biztos veletek is megesett már, hogy valamit hirtelen fellángolásból iszonyatosan akartatok, aztán amikor megkaptátok, egy hétig imádtátok, de utána már nem volt olyan érdekes, untátok. Velem is éppen ez van a rúdugrással. Igazából nem is tudom eldönteni, mert néha szeretem, néha utálom, de egy biztos: borzasztóan nehéz és utána még mennem kell egy másik edzésre is, ahol nem tudom az igazi formámat hozni, mivel kifáraszt a rúdugrás. Ráadásul kettőre kéne odaérnem, ami azzal jár, hogy tanítás után gyorsan megebédelek, az iskolatáskámat itthon lecserélem az edzős cuccomra és már rohanok is tovább. Persze a társaságot is nagyon szeretem, akikkel együtt ugrom. Mindegy, lehet hogy ezek csak a kezdeti nehézségek, hiszen még alig járok 2 hete. Remélem idővel jobban belejövök és akkor már csak a csillagos ég lesz a határ. Reszkess Iszinbájevá.!!!