Biztos veletek is megesett már, hogy valamit hirtelen fellángolásból iszonyatosan akartatok, aztán amikor megkaptátok, egy hétig imádtátok, de utána már nem volt olyan érdekes, untátok. Velem is éppen ez van a rúdugrással. Igazából nem is tudom eldönteni, mert néha szeretem, néha utálom, de egy biztos: borzasztóan nehéz és utána még mennem kell egy másik edzésre is, ahol nem tudom az igazi formámat hozni, mivel kifáraszt a rúdugrás. Ráadásul kettőre kéne odaérnem, ami azzal jár, hogy tanítás után gyorsan megebédelek, az iskolatáskámat itthon lecserélem az edzős cuccomra és már rohanok is tovább. Persze a társaságot is nagyon szeretem, akikkel együtt ugrom. Mindegy, lehet hogy ezek csak a kezdeti nehézségek, hiszen még alig járok 2 hete. Remélem idővel jobban belejövök és akkor már csak a csillagos ég lesz a határ. Reszkess Iszinbájevá.!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése